Különleges formában kerül színre Edmond Rostand klasszikusa, a Cyrano de Bergerac, melynek Martin Crimp által szerzett modern átirata Londonban hatalmas sikernek örvend, Magyarországon pedig elsőként a Budaörsi Latinovits Színházban láthatja a közönség. Az április 12-i bemutató rendezője Pelsőczy Réka.
Edmond Rostand 1897-ben, mindössze 29 éves korában, alkotta meg élete egyik fő művét, a Cyranót, amely már bemutatásakor hatalmas sikert aratott Franciaországban. A valós személyről mintázott, előnytelen külsejű, ám tehetséges Moliére-kortárs kard- és tollforgató kalandor hamar a világ színpadainak kedvelt figurájává vált, az általa közvetített eszmék és értékek pedig minden korban aktuálissá teszik történetét.
Talán ez volt az oka annak, hogy néhány évvel ezelőtt egy brit drámaíró, Martin Crimp meglátta a drámában rejlő lehetőségeket. Az alaptörténet, a verses forma és a történelmi kor ugyan megmaradt, ám Cyrano környezete és a szereplők beszédmódja maivá változott. A 2019-es londoni bemutató az eredeti előadáshoz hasonlóan közönségkedvenc lett, számos díjjal, többek között a brit színházi világ legnagyobb elismerésével, Laurence Olivier-díjjal jutalmazták.
„Nagyon feltűnő volt, hogy sok ideszóló, a mai magyar és nemzetközi viszonyokra is vonatkoztatható gondolat és helyzet van a Cyranóban” – mondta Pelsőczy Réka a február 26-án tartott olvasópróbán, hozzátéve, hogy izgalmas egy olyan figurát színpadra vinni, aki valóban élt, és olyan írókat inspirált, mint Moliére, Voltaire vagy Swift. „Az előadás dramaturgja, Németh Nikolett ajánlotta nekem az új változatot, amelynek fordításán Závada Péter dolgozott” – tette hozzá a rendező.
Závada Péter, aki maga olvasta fel az elkészült magyar változatot az első próbán, fordításában igyekezett még jobban közelíteni a magyar közönséghez és közeghez. A kiindulópontot Várady Szabolcs szövegváltozata jelentette számára, azonban néhány helyzetet továbbgondolt: egyszerre utal néhány aktualitásra, miközben igyekezett a történetet a legteljesebb formájában visszaadni. A rímeket meghagyta, azonban nem ragaszkodott egy kötött formához, ezzel téve élőbeszédszerűbbé a megszólalásokat.
A fordítás elemeli a történetet az eredeti dráma idejétől, a díszlet és a jelmez pedig még inkább ráerőst a darab kortalanságára. A megjelenő tér inkább szimbolikus, amely mozgalmasságot és játékosságot sugall (díszlettervező: Tihanyi Ildi), míg a jelmezek egyszerre utalnak vissza a 17. századra, de fellelhetőek benne a mai divatos szabásminták is. A jelmeztervező, Juristovszky Sosa számára rendkívül fontosak a színek, valamint az anyagok rétegzettsége, az egyes ruhadarabok stílusán látszik majd az adott szereplő helyzete és pozíciója.
Ezen elgondolások mentén születik majd Bocsárdi Magor zenéje, valamint a Bodor Johanna által megálmodott mozgás is. Az alkotók célja, hogy egyfajta összművészeti produkció jöjjön létre a budaörsi Cyrano-előadásból.
„Reneszánsz emberekként képzelem el a szereplőket, akik mindenhez értenek” – magyarázta Pelsőczy Réka.
Az előadás címszerepében Böröndi Bence látható, partnerei pedig Koós Boglárka, Fröhlich Kristóf, Bohoczki Sára, Juhász Vince, Sas Zoltán, Mertz Tibor, Ilyés Róbert, Atlasz Barnabás, Takács Zalán, Bregyán Péter, Németh Áron Valentin és Bot Ádám lesznek.