Ováció és vastaps fogadta új bemutatónkat, A RÉPAKIRÁLY-t. Kovalik Balázs, aki a díjnyertes közönségkedvenc, a Liliom után ezúttal egy zenés műhöz nyúlt, alkotótársaival Offenbach 1872-ben bemutatott operettjét hozta el a budaörsi színpadra. A társadalmi visszásságokat és a mindenkori politikai elit gyarlóságait éles kritikával illető, a közélet abszurdba hajló jelenségeire fergeteges humorral reflektáló, és megannyi izgalmas és váratlan kulturális utalással játszó A RÉPAKIRÁLY üde, új színfolt a magyar színházi palettán. Sosem gondoltuk, hogy a sárgarépa ennyire addiktív lehet.
Jegyvásárlás itt!
„Amikor megismerkedtem ezzel az operettel, nem volt nehéz nem észrevenni, hogy a benne rejlő társadalomkritika 150 év alatt sajnos mit sem változott. Természetesen a szöveget frissíteni, a szituációkat aktualizálni, a zenei formákat adaptálni kellett, ezért Ari-Nagy Barbarával, Závada Péterrel és Furák Péterrel végül jelentősen átformáltuk a szöveget” – mondta A RÉPAKIRÁLY október 11-i premierjén Kovalik Balázs, aki az előadás után méltatta az alkotókat, valamint a színpadon és a háttérben dolgozó munkatársakat. „Irgalmatlanul nehéz feladat elé állított titeket ez az ötlet, a sors, de ami miatt igazán hálás vagyok, az az, hogy a próbák során nagyon sokat tanultam tőletek” – köszönte meg a társulatnak a közös munkát a rendező, aki ezzel az előadással merőben új színnel gazdagította nem csak a budaörsi repertoárt, de a magyarországi operett-felhozatalt is. Ráadásul a premierközönség bizonyos értelemben véve ősbemutatót láthatott, mert bár A RÉPAKIRÁLY-t játszották már itthon német nyelven, magyarul most hallhatták először nézők.
Kovalik Balázs olyan előadást álmodott a színpadra, amely Offenbach történetébe ágyazva tart tükröt a nézőknek, akik a szereplőkben ráismerhetnek saját világukra is. Az alkotók a jelenetek megalkotásakor erősen építettek a műfaj azon sajátosságára, hogy az társadalomkritikát fogalmaz meg: hol finoman, a sorok közé elrejtve foglalkozik a ma problémáival, hol egészen direkt módon emel be aktuális közéleti témákat. Kovalik Balázs alkotótársai Ari-Nagy Barbara dramaturg, a dalszövegeket fordító és aktualizáló Závada Péter, valamint a hangszerelésért is felelős zenei vezető, Furák Péter, illetve assziszense, Grósz Zsuzsanna voltak. A díszletet Antal Csaba, a jelmezeket Benedek Mari tervezte, a koreográfia Bodor Johanna munkája, aki Hunyadi Balázs közreműködésével segített eligazodni a színészeknek a többfunkciós térben. A darabban elhangzó dalok élőzenekari kísérettel szólalnak meg, az előadás korrepetitora Berecz Bea volt.
Bár A RÉPAKIRÁLY groteszk, maivá formált miliője látszólag mind a szövegében, mind a vizuális megvalósításban elrugaszkodik az offenbachi világtól, a közönség mégis maradéktalanul megkapja az eredeti mű alaptörténetét: XXIV. Fridolin (Sas Zoltán) nem túl jó uralkodó, így törvényszerű, hogy megbuktassák. Helyére a kabinet egy sárgarépát ültet, aki bár látszólag alkalmatlan a feladatra, a nép mégis isteníti és elfogadja uralkodójának. A Répakirály (Mertz Tibor) élvezi az életet jövendőbelije, Kunigunda hercegnő (Szőts Orsi) társaságában, Fridolin pedig menekülni próbál két segítőjével: Robinnal (Juhász Vince) és az álruhába öltözött Roséval (Szaplonczay Mária). Ezzel egy őrült kaland veszi kezdetét, és ahogyan az az operettek végén általában lenni szokott, végül minden jóra fordul, és az is kiderül, hogy megy-e a répa a levesbe – a többi zöldséggel együtt.
„Már az első igazgatói pályázatomnál felmerült, hogy szeretnénk a zenés műfajt behozni Budaörsre, és bár voltak már ilyen jellegű próbálkozásaink, de ekkora volumenű, nagyzenekaros előadásra mostanáig kellett várni” – idézte fel a kezdeteket beszédében Berzsenyi Bellaagh Ádám igazgató, hozzátéve, hogy A RÉPAKIRÁLY megvalósításhoz meg kellett találni a megfelelő alapanyag mellett a megfelelő rendezőt és alkotóstábot is. „Ez Kovalik Balázzsal és a csapatával sikerült, és remélem, hogy ő is azt érzi, felnőttünk a feladathoz” – utalt az igazgató arra, hogy A RÉPAKIRÁLY a színház történetének valaha volt legnagyobb apparátusú produkciója.
Berzsenyi Bellaagh Ádám a premieren külön köszöntötte Jonathan Lacôte francia nagykövetet, aki itt-tartózkodása óta most először látogatott el magyar színházba. Ahogy az igazgató fogalmazott, nagy megtiszteltetés a Budaörsi Latinovits Színház számára, hogy hazánkban ők láthatták először vendégül a diplomatát.
A RÉPAKIRÁLY bemutatója a 2025/2026-os évad első nagyszínpadi előadása volt Budaörsön. A teltházas premierhétvége után októberben még kétszer, novemberben pedig további négy alkalommal láthatják majd a nézők, de a decemberi időpontokra sem kell már sokat várni.
A címszerepben Mertz Tibor látható, partnerei pedig Sas Zoltán, Böröndi Bence, Szaplonczay Mária, Mertz Tibor, Juhász Vince, Szőts Orsi, Spolarics Andrea, Fröhlich Kristóf, Bregyán Péter, Bohoczki Sára, Chován Gábor, Ilyés Róbert, Bognár Anna, Gellért Dorottya és Kerek Dávid.