Idén júniusban láthatta először a hazai közönség a Székely Csaba monodrámájából készült Egy diktátor születését, ami marosvásárhelyi bemutatója után itthon is zajos sikert aratott. A marosvásárhelyi Yorick Stúdió Sebestyén Aba rendezésében és Galló Ernő előadásában született produkciójára akkor napok alatt elfogytak a jegyek, ezért most közkívánatra, és rögtön dupla előadással tér vissza a Budaörsi Latinovits Színházba november 1-jén, vasárnap, 17 és 20 órai kezdettel.
Sebestyén Aba rendezése – amely kifejezetten Galló Ernőre, a főhős megformálójára készült – egy magányos kisember életébe enged betekintést, aki képtelen beilleszkedni a társadalomba, ezért egy ponton úgy dönt, hogy kilép a normák szabta világból. Kopács János elszigeteltségében olyan valóságot talál ki magának, amelyet ő irányít, és amiben otthonosan mozog. A maga végtelenül emberi és őrült módján kezdi felismerni saját szerepét a társadalomban. Szorongásai, meg nem értettsége és életének sorozatos kudarcai előhozzák belőle a zsarnokot, a diktátori énjét, és ahogyan kezdi elveszíteni a realitásérzékét, a néző számára is egyre inkább kezd elmosódni a valóság és a képzelet. Az előadásban megidézett, kopácsról szóló mese, amelyben a főhős csellel legyőzi a falut terrorban tartó szurkányt, hirtelen már nem egy kitalált történet lesz, hanem Kopács János életének alapjává, teóriáinak kiindulópontjává válik.
Galló Ernő „megmutatja, hogy a diktátorok súlyos önképzavarral küzdenek, vásárian ripacsok. Önbizalomhiányból eredően is kiabálnak, miközben agyafúrtan manipulálnak. Mesterségesen veszélyérzetet keltenek, hogy azt sulykolhassák nap mint nap, csak és kizárólag ők képesek megvédeni az embereket. Töpszliségük dacára akarnak óriásokká válni, és ez bizonyos értelemben sikerül is nekik, miközben a józanságukat megőrizni képes emberek szemében, bár lehet, hogy nekik is félniük kell tőle, a törpébbnél is törpébbek. Megvetett senkik. Galló egyszerre tudja megmutatni a komoly pszichológiai-eset senkit és a veszedelmes szörnyeteget, aki a pulpituson ágál, hamisan érvel, fenyegetőzik, a szó szoros értelmében és átvitt értelemben ugyancsak. A mellét döngeti, az öklét rázza, igyekszik mindenkit felülmúlni, miközben vannak, akiknek a szemében nagyon is alul marad.” – fogalmaz Bóta Gábor kritikájában.
Székely Csaba drámája végigvezeti a nézőt az őrületig vezető úton: a traumatizált gyerekkortól a kamaszkor buktatóin át a családi tragédiáig. Megelevenednek az első szerelmek, a pályaválasztás nehézségei és a színészi lét ellentmondásai. Miközben pedig a férfi sorra éli át a kudarcokat, mintha a külvilág róla alkotott és általa is magáénak érzett véleményét ismételné. Egyetlen kapaszkodója a mese marad.
„Nem véletlen, hogy ennyire erősen hangsúlyt kap a darabban és az előadásban is a mesélés gesztusa. Ezért van Galló Ernő szinte civilben, a nézőkhöz érintésnyi távolságban. És van pillanat, hogy egy kézfogással egészen konkréttá válik a kapcsolódás. Nem olyan blaszfém módon, mint az életben (ahol függetlenül attól, hogy mosószert, autót vagy politikust akar-e eladni a marketing, az aktuális varázsszó a storytelling; meg az élmény), hanem az egyénekből közösséget teremtő, annak identitást adó, univerzális igazságokat esszenciálisan megfogalmazó történetek továbbadása értelemben. Mert a valahova tartozás létszükséglet” – írja kritikájában Papp Tímea.
A marosvásárhelyi Yorick Stúdió előadása a közönséget is bevonja a játékba: a nézők csupán egy karnyújtásnyira ülnek a Kopács Jánost életre keltő Galló Ernőtől, aki olykor egy-egy szellemes megjegyzéssel, kéznyújtással is reagál a környezetére. V. Sós Beáta díszlet- és jelmeztervező Sebestyén Aba rendezővel úgy alkotta meg a teret és a figurát, hogy érzékelhetővé váljon János „átlagembersége”. Szinte civilként jár a térben.
A Budaörsi Latinovits Színház vendégelőadása ráadásul különleges miliőben valósul meg, hiszen a nézők is a játéktérben, a színpadon foglalnak helyet, a függöny másik oldalán.
A 2024-es bemutató óta az előadást több díjra is jelölték. A szöveg az UNITER (Román Színházi Szövetség) díjának várományosa volt, Galló Ernő pedig a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján átvehette a Kisvárdai Várszínház díját a legjobb férfi alakításért, és szeptemberben a Színikritikusok díjára is felterjesztették a Legjobb férfi főszereplő kategóriájában.
A november 1-jei budaörsi dupla előadásra jegyek itt válthatók!