Hubert Selby Jr. • Németh Nikolett

Rekviem egy álomért

Sara Goldfarb Takács Katalin
Harry Goldfarb Fröhlich Kristóf 
Marion Silver Nagy Katica m.v.
Tyrone C. Love Böröndi Bence
Az ötödik szereplő, vagyis mindenki, aki találkozott velük útközben Ilyés Róbert

fordító Greskovits Endre
dramaturg Németh Nikolett
látvány Sokorai Attila
jelmeztervező Kolonics Kitti
zeneszerző Keleti András
a rendező munkatársa Juhász Gabriella
súgó Szekeres Vanda
rendező Berzsenyi Bellaagh Ádám

 

bemutató 2021. szeptember 4.

helyszín Színházterem

Az előadás hossza 120 perc 1 szünettel.

Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk.

Drogos, szoktunk vállat rándítani, ha szétszórt tekintetű, kába vigyorú, bizonytalan járású nyomoroncot sodor az utunkba a végzet vagy a vakvéletlen; aztán fejcsóválva megyünk tovább, mi a fenét tehetnénk velük, amit ők nem voltak képesek megtenni önmagukkal: segíteni, vagy legalább egy kétségbeesett gesztussal végetvetni önmaguknak – és milyen cuki néni, szoktunk mosolyt csalni felhős arcunkra, ha cuki nénit sodor az utunkba a vakvéletlen vagy a végzet. Pedig tán épp attól olyan cuki, hogy ő is drogos, csak nem drogot drogozik, hanem tévét, az összes mellékhatásával együtt. 

Drogosok vagyunk mindahányan, mondja Hubert B. Selby (és ő aztán tudja, megjárta a heroinelvonót ő maga is), és csak részben önhibánkból: saját gyengeségünk és ostobaságunk szárbaszökkenéséhez a világrend is hozzátette a magáét, amelyben élünk – és vagy nyomorgunk, vagy unatkozunk, tisztelet a meglepően kevés kivételnek. Az unalmat pedig a legflottabbul mesterséges mámorok segítségével lehet eloszlatni, legyen az heroin vagy tévé.

Ebben a történetben négyen – az anya, aki fogyitablettáktól reméli, hogy bekerül a tévébe; a fia, aki drogosból drogdílerré szeretne felemelkedni; a fiú barátnője, aki a művészetről mint életformáról álmodik; és a fiú barátja, egyben tettestársa is – küzdenek a drogok és mellékhatásaik ellen, álmodoznak sikerről, vagy legalább mámorról – és négyen koppannak akkorát felébredéskor, hogy maguk is meglepődnek rajta. Pedig nem kéne: tudhatnák, hogy az álmaik konzerv-álmok és a konzervek hiába tartanak el a világ végéig, ha egyszer azonnal megromlanak, ahogy kinyitjuk őket.

A többiek, mert vannak többiek is, megússzák: a törvény és az elviselhetetlenül semmitmondó hétköznapok keretein belül maradva élnek drogok és álmok nélkül, míg meg nem…

Szomorú történet, az már szent igaz. Milyen szerencse, hogy, nem velünk esett meg.

aktuális előadások




 

 

Van egy gyönyörű jelenetünk a Harryt játszó Fröhlich Kristóffal, aki döbbenten veszi észre, hogy mi történik az anyjával. Sarah hogy lefogyjon gyógyszerfüggő lesz, hogy beleférjen a régi piros ruhába, mert ez az élete egyetlen célja, hogy elmenjen a tévéműsorba, amibe meghívták. Ennek pedig mindent alárendel, ám ekkor már a tabletták dolgoznak benne. Egy borzasztó körbe kerül, aminek kétes a kimenetele. Ráadásul magára maradt, a férje meghalt, a fia kábítószerezik, tehát nincs senki aki megmenthetné. Azok az álmok és vágyak pedig, amikért küzd, későn jönnek.

Álmatlan éjszakák – interjú Takács Katalinnal – fidelio.hu

Takács Katalin Sara Goldfarbja lenyűgöző – a színésznő a legkisebb gesztusokkal is képes egyszerre együttérzést, szimpátiát, akár szeretetet és szánakozást ébreszteni. Sara naiv hinni akarását gyermeki játékossággal kelti életre. A magányos özvegy anyák unalomba süppedő hétköznapi hangulatából szinte észrevétlenül csúszik a fogyasztószerek csapdájába. Ennek megfelelően Takács Katalin a másodperc törtrésze alatt képes hangszínt, arckifejezést és hangulatot váltani.

Mámor és sokkhatás – art7.hu

Sara szerepében Takács Katalin kivételes és megrázó. Az első felvonásban még
tévé- és fogyókúra-mániájával megmosolyogtató asszony magányát, életének
értelmetlenségét egy olyan monológban mutatja meg, amely biztosan a néző
emlékezetébe maródik. A személyiség szétesését a felpörgéstől a tehetetlen
bábbá válásig apró, jellemző gesztusokkal, hitelesen viszi végig. Nagy ívű
alakítás egy semmivé foszló életről és az értelmetlen pusztulásról.

Turbuly Lilla: Zuhanó életek – Pannon Tükör

olvasópróba

előadás