K. mama Spolarics Andrea
Kattrin, a néma lánya Nagy Katica m.v.
Eilif, az idősebb fia Sas Zoltán
Boci, a fiatalabb fia Juhász Vince
A szakács Fröhlich Kristóf
A tábori lelkész Böröndi Bence
Yvette Pottier Páder Petra
Böröndi Bence: A toborzó • Egy idősebb katona • A zászlós • Egy hang
Fröhlich Kristóf: Az őrmester • A félszemű • Az öreg ezredes • Egy ezredírnok • Egy paraszt
Sas Zoltán e.h.: A fegyvertáros • Egy másik őrmester • Egy írnok • Katona
Juhász Vince e.h.: A zsoldosvezér • Egy fiatal katona • Katona • Egy fiatal paraszt • Egy hang
Páder Petra: A parasztasszony
Zongorán játszik: Kákonyi Árpád / Szép András
Az előadás a Suhrkamp Verlag AG engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével jött létre.
A díszlet háttérfüggönyei Turai Balázs animációs rendező Oligarchia: Békemisszió c. videója alapján készültek.
bemutató 2023. február 18.
helyszín Színházterem
Az előadás hossza 150 perc 1 szünettel.
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk.
A Kurázsi és gyerekei természetes életközege a háború. Olyan régen tart, és annyira nem látható a vége. Kurázsi markotányosnő, mozgó árus, többnyire valamelyik sereghez csapódik. Tudja, hogy a háború nem a kisemberekért folyik, hanem pénzért, hatalomért, területekért, de nincs vele problémája. Ki akarja harapni belőle a maga kis hasznát és túlélni. Hétköznapi ember. A háború hétköznapjaié. Van három gyereke. Dolgozik értük. Szereti őket – jól-rosszul, mint a legtöbb legjobbszándékú anya. Azt hiszi, megvédheti őket, túljárhat az élet, a háború eszén. De a tapasztalatait, alkalmazkodó tehetségét nem tudhatja átadni nekik. Teszik, amit a maguk feje, gyomra, szíve diktál. Meg a háború. És az Kurázsit és gyerekeit, folyamatosan választás elé kényszeríti. De a választási lehetőségek nem valóságosak. „Isten dönt, nem te” – mondja A nagy kapitulációról szóló dal. De nem, a háború dönt, azok, akiknek az érdeke.
Bertolt Brecht 1939-ben fejezte be a 30 éves háború idején játszódó darabot. A II. világháború előestéjén. Most megint háború van. A szomszédunkban. Hány Kurázsi, hány gyerek veszít rajta?
Interjú Zsótér Sándorral
aktuális előadások
A szöveg ikonikus figurájából Zsótér (sokadszorra is) színészikont alkot. A néma lányból ezúttal Nagy Katica formál fogcsikorgatóan őszinte alakot. Gyönge lánytestbe bújt lázadót, aki – az emberi kultúrtörténet brechti mítosza szerint – elnémult hangszálait dobpergéssel helyettesíti. Aki a háború súlyát esendő bábuként cipelve csak azért kel életre, hogy rögtön utána bele tudjon halni. Aki a bosszú és egyben a megbékélés angyala. Aki nélkül nincs háború és soha nem jön el a béke… Brecht színháza nem könnyű színház, az obligát letargia nélkül nem lehet megúszni. Hát, hagyjuk magunkat, miközben szép lassan újra felfedezzük. Brecht pedig felfedezi korunkat.
Kállai Katalin: Gyerek (m betű nélkül) // ART7 művészeti portál
A Brecht specialista, Zsótér Sándor most nem formálta úgy át a darabot, ahogy tette tíz éve, de merészsége most is van előadásának, működik rendezői formanyelve, ahogy érződik, hogy hol és kiknek rendezett. Ez bizony az irodalmi tananyag része lesz tinédzsereknek. Ahogy a sebészek osztályozzák, egy színházi „tiszta vágás”, darabhű, pontos, nem fertőz. Emlékezetes első találkozásokra kerül majd sor Budaörsön, mert nemcsak Brecht, Zsótér fogalmazásai is mindig eredetiek. Ugyan a harmincéves háborúban járunk a színpadon, mégis a 21. század első felében, a jelenben is, megéljük a háború napi valóságát. Az előadás végén aláhullik a Kreml falát jelképező vászonfal, vagyis Zsótér előadásának apropója, hogy utol fogja érni a Brecht-i igazság a címzetteket: aki a háborút megfeji, adózzon is neki.
