Kurt Weill • Bertolt Brecht

Koldusopera

Macheath, köznapi nevén „Bicska” Maxi Brasch Bence
Jonathan Jeremiah Peacock, a “Koldusok barátja” cég tulajdonosa Ilyés Róbert
Celia Peacock, a felesége Takács Katalin
Polly Peacock, a lánya Kurta Niké m.v.
Tigris Brown, London rendőrfőkapitánya Chován Gábor
Lucy, a lánya Bohoczki Sára
Kocsma Jenny Spolarics Andrea
Smith, rendőr Böröndi Bence
Bandatagok BÖRÖNDI BENCEFEHÉR ANDRÁS m. v., MARTINKOVICS MÁTÉ m. v., TAKÁCS ZALÁN m. v. / HAJDU PÉTER m. v.
Koldusok, kurvák, rendőrök AGÁRDI GERGŐ m.v., BÉRCZES BORBÁLA m.v.,  BIRÓ DOROTTYA m.v., BORBÉLY LILLA m.v., FLÓR MÁTÉ GELLÉRT m.v., KISS FANNI m.v., NAGY BOTOND m.v., PÁLFI VIOLA m.v., SZABÓ VIOLA m.v., VÁRHEGYI AMAND m.v.

Zenekar Budaörsi fúvószenekar

fordító Eörsi István
dramaturg Bíró Bence
díszlettervező Devich Botond
jelmeztervező Szakos Kriszta
világítás Kehi Richárd
zenei vezető Dargay Marcell
koreográfus Widder Kristóf
a rendező munkatársa Barnet Mónika
súgó Juhász Gabriella
rendező Fehér Balázs Benő

A Budaörsi Latinovits Színház és a Szentendrei Teátrum közös előadása.

„Hölgyeim és uraim! Önök most egy operát fognak látni. És mivel ez az opera úgy lett kitalálva, ahogy azt a koldusok elképzelik, illetve mivel olyan olcsónak kellett lennie, hogy még a koldusok is megfizethessék, a címe: Koldusopera.”

A Dreigroschenoper ősváltozata, John Gay 1728-as zenés balladákkal teletűzdelt műve valószínűleg minden idők első musicalje. A szerző a kor vezető politikusainak állított benne emlékművet, olyant, hogy nem köszönték meg. Nem is nagyon volt miért: Gay The Beggar’s Operájának karakterei a kor néhány valóságos eseményét, illetve szereplőjét idézik meg, azt állítva róluk, hogy nem csak a kiváltói, de haszonélvezői is a kor legendás nyomorának, és e legendás nyomor köré szervezett közintézményeknek.

Ugyanígy járt el pontosan kétszáz évvel később Bertolt Brecht is: 1928-ban, a Weimari Köztársaság fénykorában – mely fénykor, mint később kiderült, a bukás előszobája volt. Nekirontott mindenkinek, gazdagnak, szegények, a törvényenkívülieknek és a törvény őreinek egyaránt. De megkapták tőle a magukét a nők és a férfiak, ezek az egymás húsára ácsingózó izgága javíthatatlanok is. A világraszóló sikert Kurt Weill egy új zenés műfaj megteremtésével, Brecht egy új színpadi formával és az éles társadalomkritikával indokolta.

A Koldusopera megírásakor mindössze harmincéves, de szemtelenül nagyképű Bertolt Brecht valóban radikálisan újat állított előadásaival. A színészeinek azt mondta: Mutassátok meg, hogy megmutattok! A nézőinek pedig azt: Ne vágjátok már ezt a romantikus képet! Nehéz is lenne túlromantizálni, amikor Bicska Maxi, London sztár-bűnözője a függöny elé lép, és így énekel az öltönyös nagyérdeműnek:

Ne mondd nekünk, hogy szép a tisztes élet,
És minden gazság elkerülhető:
Mit ér a szó, ha nincs hasunkban étek,
Előbb zabáljunk, mert ez itt a fő.
Mi jók legyünk, ti jóllakottak – ez derék,
De értse végre minden jómadár,
Mert ezt már csűrni és csavarni dőreség:
Előbb a has jön, aztán a morál.

 

 

bemutató 2019. december 21.

helyszín Színházterem

 
 

 

Fehér Balázs Benő a számos rendezést megélt Koldusoperának mai, swages hangulatot ad. Ez vonzó lesz a divat pillanatnyi rezdüléseire fogékony Z-generációnak, de izgalmas kísérlet az idősebbeknek is. A színészek stilizált játékán láthatjuk, hogy itt csak játsszuk a gazembert, miközben velünk is játszanak, és a játék nem babra megy. Erről legkésőbb akkor bizonyosodunk meg, amikor Bicska Maxit kötéllel a nyakában látjuk. Mert mi egy autólopás egy autópálya építéshez képest?, kérdezi. A kacagás előtt és után sóhajtásnyi csönd. Jól mondod, Maxi.

Betorők a cukorkaboltban – Revizor

Brecht Koldusopera című, mondhatni mindig megújuló és megújítandó világát mutatta be a Budaörsi Latinovits Színház. A rendezés és a szereposztás is a húszas éveikben járó művészek munkáját dicséri, ami predesztinálja magát a bemutatott művet is. Közvetlenül a nézőhöz szól, arcba vág, ámde kevésbé provokatív, ezáltal fogyaszthatóbb, dinamikus színpadi jelenléttel és színpadképpel.

Koldusopera a Budaörsi Latinovits Színházban – artnews.hu

 
 

olvasópróba