Frontátvonulás

premier 2025. február 12.

helyszín Színházterem

előadás hossza 100 perc szünet nélkül

/ az előadásról

Ecsédi rohangál az utcán, zaklatja Budapest lakosait, ugyanis a barátját keresi, a barátját Vizit, aki ott hagyta őt egy lakásban aludva két liter kávélikőr után, mert Vizinek megvilágosodása támad, és el akar innen menni, máshová, valahová, bárhová, cselekedni akar amíg képes rá, a Keleti pályaudvarra szalad, csak hogy innen nem lehet elmenni, az emberek itt ragadtak valahogy, innen nem mennek és ide nem érkeznek vonatok.

/ aktuális előadások

A SICC Production előadása előadása

/ szereplők

Ecsédi, Id Vizi, Tisztességes ember / Kerek Dávid

Vizi / Liber Ágoston

Sas elvtárs, Pénztárosnő / Fülöp Kristóf

Halmos, Hurkos ember / Turi Péter

Dizőz, Fura alak / Sas Zoltán

Narrátor, Világ mamikája / Vatamány Atanáz

/ produkciós csapat

Jelmeztervező Varga-Járó Sára

Zenei vezető Fülöp Kristóf

Rendező Krasznai Vilmos

/ kritikák

„Abban a pillanatban, amikor először elhangzott: „Miklós” – és nem úgy, ahogy a Tamás mondta, mert őnála mindig mintha megbotlott volna a k betű –, elengedtem az eredetit. Átadtam magam annak, hogy ez a hat fiú – köntösben, női harisnyában – kreatívan birtokba veszi a Frontátvonulást. Megmásszák, akár az építményt, amin játszanak. Felhangszerelik, kizenésítik, szétszedik, összerakják a maguk módján. Úgy, ahogy nekik jó, és ahogy nekünk is jó. (Sas Zoltán színészi huncutságát élveztem a legjobban.)” (Stuber Andrea)

„A rendező, Krasznai Vilmos remek arányérzékkel rajzolta fel a szerepeket, de nem dramatizálta túl azokat (ahogyan a történetet magát sem), és nem csúszott át vásári szórakoztatásba még a kabarészerű számokban sem.” (Karafiáth Orsolya, Magyar Narancs)

„A szöveg erős (ez világos, tiszta, tudtuk), de ha színházat csinálnak belőle, más is kell. Színészek és játék, látvány, sok-sok fantázia, ötlet. Megvannak mind. De ami még fontosabb: szépen, okosan, érzékenyen hozza az előadás az egésznek (a műnek és a kornak) a szellemiségét is.” (Gazda Albert, Magyar Hang)

„Jönnek sorra Bereményi figurái: a tangó örök bódulatában szédelgők (Sas Zoltán tényleg dizőze csábító), az érettségi bankettezők és az öngyilkosok. Utóbbi két szerepet Turi Péter tépte ki, és tette hatásosan magáévá a Cseh Tamásban szintetizált keleti-pályaudvari masszából.A színészek individuumokként törnek ki ebből a masszából, mégis folyton visszaolvadnak közös egésszé.” (Bódog Bálint, 444)

/ galéria

Fotó: Kassai Rozi / SICC Production

Cseh Tamás • Bereményi Géza