„Az igazság gyertyái bár valós történelmi vonatkozásokkal bír, központi kérdései sokkal egyetemesebbek, mintsem hogy pusztán történelmi drámaként fémjelezzük. A darab nemcsak a holokauszt áldozatainak állít emlékművet, de talán még kiemeltebben is foglalkozik annak a problematikájával, hogy az elnyomó hatalom hogyan kiskorúsítja népét, miként fosztja meg az egyént az önmeghatározás alanyi jogától, és mondja meg az embernek, ki is ő valójában. Ahogy színre viszi azt is, hogyan áldozunk fel emberi, családi kapcsolatokat ideológiák oltárán.” (Petri Flóra, Kortárs Online)
„Bár (annak ellenére, hogy Alföldi Róbert rendezéseire korántsem ez a jellemző) a több mint két órás előadás alatt egyetlen konkrét utalás sincs a jelenlegi belpolitikai helyzetre, az a megdöbbentő és végtelenül fájdalmas, hogy demokrataként mégis végig érezzük az áthallást; és a friss hírekből ki tudnánk keresni a szemforgató, ronda tanítót (Nagypál Gábor), aki aljas bosszút áll, mert nem adták hozzá a nála sokkal fiatalabb („de hiszen sánta!”) lányt, a folyton Isten jóságáért hálát adó, de otthon a feleségét terrorizáló unitárius lelkészt (Chován Gábor), a pozícióját féltő, ezért a feletteseitől rettegő és hajbókolásban jeles falubírót (Mertz Tibor), no meg a lány iránti érzelmei és a cölibátus miatt folyton önmarcangoló, amúgy „jóember” plébánost (Sas Zoltán). Végül is ő az, aki még akkor is próbálkozik megmenti a falu zsidó vagy nem is zsidó lakóit, amikor már elhurcolták őket a gettóba.” (Eller Erzsébet, Budaörsi Napló)
„Erőteljes, széles érzelmi amplitúdójú Alföldi rendezése, a vendégekkel kiegészített budaörsi társulat remek produkciója.” (Bóta Gábor, ART7)
„Székely Csaba darabjában és Alföldi Róbert rendezésében nincsenek jók és rosszak, itt semmi sem csak fekete vagy fehér: mind a darab íróját, mind a rendezőjét komplex emberi figurák és a nehéz emberi döntések érdeklik. Az igazság gyertyáiban időnként még a legszimpatikusabb szereplők is hoznak egészen szerencsétlen, sőt már-már gonosz(nak ható) döntéseket, és a megátalkodottnak tartott figurák is tudnak egy adott helyzetben helyesen cselekedni.” (Nlc.hu)
„Alföldi Róbert rendezői keze alatt és a budaörsi társulat játékában a legjobb formáját hozza az előadás. Gyakorlatilag a teljes társulat játszik benne, így aztán pazar, gazdag, élményekkel és emlékezetes mondatokkal teli színházi élményt kapunk ezúttal is, a Budaörsi Latinovits Színháztól megszokott módon.” (Sáhó Barnabás, Színházat nekünk)
„Székely és Alföldi a lehető legjobban elegyítik a humort, az iróniát a megrázó drámai pillanatokkal. Olyan előadás született, amire érdemes lenne elvinni a végzős gimnazistákat is, hogy érthetővé és érzelmileg is átélhetővé váljon számunkra a huszadik századi történelmünk sok-sok máig ható őrülete, a trianoni traumától kezdve a bécsi döntések következményein és a Holokauszton át Ceaușescu falurombolásáig.” (L Simon László az idei Országos Színházi Találkozó versenyprogramjának válogatótestületi tagjaként vett részt a bemutatón)
„Ez már a második szerencsés találkozása Székely Csaba drámaírónak és Alföldi Róbert rendezőnek a Budaörsi Latinovits Színházban. A 2021-ben műsorra tűzött és mindmáig futó Öröm és boldogság ugyanúgy Erdélyben játszódik, továbbá ugyanúgy egy kisebbséginek mondott létformát visz színre a humor és a borzongatás ábrázoláseszközeivel, mint a most bemutatott darab, Az igazság gyertyái. Csak éppen ezúttal nem a melegek volnának ez a kisebbség a történő jelenünkben, hanem a bözödújfalusi székely zsidók a máig eleven fájdalmat okozó múltban.” (Bazsányi Sándor, Revizor)
